A sakk egy táblajáték, amely egyben sportágként is kezelendő, mert célja a versenyzés, szórakozás, képesség fejlesztés.

A sakkjátékot két játékos játssza egymás ellen a négyzet alakú, nyolc sorra és nyolc oszlopra felosztott sakktáblán, összesen 32 bábuval.

A sakk számos pszichológus szerint kitűnő memóriajavító gyakorlat. Játék közben az agynak rendkívül komplex problémák megoldásán kell dolgoznia úgy, hogy a korábban már memorizált sémákat összeveti egymással, ezekből esetleg új sémákat hoz létre.

A játék elejétől számítva három lépésváltást követően több mint 9 millió lehetséges pozícióval találkozhatunk amelyre, logikánkra építve a legjobb lépést kell megtennünk, hogy a játék számunkra előnyösen folytatódjon.

Nincs olyan sakkjáték parti, amely során nem szükséges újra próbára tennünk az agytekervényeink, ezért fiatal korban logikafejlesztő játéknak használják, idősebb korban az elme frissen tartására kiválóan alkalmas játék.

A sakk a középkorban és a reneszánszban is a nemesi kultúra kiemelt része volt.

Hadvezéreknek is sokszor tanították a stratégiai ismeretek megszerzésének érdekében.

Ma már sok iskolában oktatják a sakkot és segítségével további tantárgyak tanítását is érdekessé teszik már kisiskoláskortól.

Az Európai Parlament hivatalos, ünnepélyes nyilatkozatban tette közzé határozatát, amely azt az elvet követi, hogy 2012 márciusától az iskolai sakk oktatását segítik bevezetni. E program elindításában nagy segítség volt az Európai Uniós szakmai bizottság egyik magyar tagja ”“ Polgár Judit.

Sakkpalota néven Polgár Judit az általános iskolai tanulók 1-2-3-4 évfolyamosok részére képességfejlesztő sakk-kerettantervet készített, amely bevezeti a gyermekeket a sakk világába. 2013-tól választható tantárgyként hivatalosan is szerepel a Nemzeti Alaptantervben a sakkoktatás.

Az első hivatalos sakkvilágbajnokságot 1886-ban játszották, de a nők között az első sakkvilágbajnokságot jóval később, 1927-ben rendezték meg.

Az egyetlen magyar női sakkvilágbajnokunk Polgár Zsuzsa 1996 és 1999 között volt.

Egyéni férfi sakkvilágbajnokságban Lékó Péter jutott a legtovább 2004-ben.

Ifjúsági sakkvilágbajnokságot 8,10,12,14,16 és 18 éves korosztályokban indítanak. Ebben a versenyszámban a magyar fiatalok többször is nyertek.

Junior sakkvilágbajnokságon azon fiatalok vehetnek részt, akik az adott év január 1-én nem töltik be a 20. életévüket. Ezt a bajnokságot 1951-től rendezik.

Az egyik legősibb logikai fejlesztő játék a sakk, amelynek segítségével a memória is fejleszthető és magasabb fokon, a vakon sakkozást is megtanulhatjuk, amely világbajnokok esetében nem kihívás.

A játékos a nélkül teszi meg lépéseit, hogy akár egyetlenegyszer a táblára nézne, ez a 7 ”“ 9 lépés után már bonyolult feladat, hiszen csak és kizárólag fejben követi ellenfele és saját lépéseinek koordinátáit.

A sakkjáték rajongóinak különböző anyagokból készül már sakktábla és hozzá tartozó sakkfigurák az üvegtől kezdve az igazi fa játék és bábun keresztül a műanyag és művészi kivitelben létrehozva.